A Steiner–Omaszta-kúria története
1843 és 1850 között – A klasszicista stílusú kúriát az Élővíz csatorna túlpartján emeltette Steiner Jakab. Az 1843-as csabai beltelek térkép még nem jelölte az épületet, 1850-ben viszont a források tanúsága szerint már benne lakott a Steiner család. Az épület körül angolparkot is kialakítottak
1850 körül – Steiner Jakab a nagyapponyi gróf Apponyi család uradalmi tiszttartója volt, aki „inspektori” jövedelme mellett 190 katasztrális holdnyi saját földdel, 780 katasztrális holdnyi bérelt földdel, két szárazmalommal és két kocsmával is rendelkezett. 1850 táján már a település egyik legvagyonosabb emberének számított. A földbirtokos a helyi közéletben és egyházi életben is fontos szerepet játszott, 1837-től 1853-ig a (békés)csabai evangélikus egyház világi felügyelőjeként működött. Steiner Jakab Reök Karolinát vette feleségül, aki Munkácsy (Lieb) Mihály festőművész anyai nagynénje volt. Munkácsyt gyermekkorában nagybátyja, – a (Békés)Csabán szintén kúriát építtető – Reök István nevelte szülei halála után. Reök István nem vezetett önálló háztartást, így ő és nevelt fia mindennap Steineréknél ebédelt a kúriában. A Steiner–Reök házaspár Munkácsy húgát, Gizellát fogadta örökbe.
1852 – December 6-án betyárok támadták meg és rabolták ki a kúriát. A kilenc rabló gyorsan megkötözte a cselédséget, majd összegyűjtötték az értékeket. Súlyosan bántalmazták Steinernét újabb értékek után kutatva. Végül Steiner Jakab két lovát befogták a kocsijába, és elhajtottak a zsákmánnyal. Az összekötözött foglyok fél óra múlva szabadultak ki, értesítették a katonaságot és a csendőrséget, és bár az üldözés azonnal megindult, a rablókat csak később sikerült kézre keríteni. Steinerné az ekkor elszenvedett megpróbáltatásokba 1853. január 17-én belehalt.
1853–54 – Steiner Jakab a rablótámadás után eladta a kúriát és birtoka egy részét, majd elköltözött (Békés)Csabáról.
1854 – Rozváczi Omaszta József vásárolta meg Steinertől a 8 szobás kúriát. Omaszta József halála után fia, Omaszta Gyula örökölte az épületet, aki közjegyzőként működött Békéscsabán, Gyulán és Orosházán.
1911 – Az Omaszta família tagjai közül csak Omaszta Gyula volt birtokos Békéscsabán, ekkor 132 katasztrális holddal rendelkezett itt.
1950 – A família egyik tagja, Omaszta Ilona 1950-ig lakta a kúriát, ekkor kilakoltatták. Az Omaszta-bútorokat ezután az evangélikus egyház őrizte. Az államosított épületben tejbegyűjtőt helyeztek el, a jobb oldali oldalhomlokzathoz ekkor egy új bővítményt csatoltak, amely „tejházként és virágházként” szolgált.
1980-as évek – Pártház és lakások voltak az épületben
1994 – Az ekkor felújított kúriát Munkácsy Mihály Emlékháznak rendezték be, a Magyar Nemzeti Galéria anyagából 21 Munkácsy-kép került kiállításra, az evangélikus egyház is kölcsönzött több Omaszta-bútort; az épületben szalonok, konyha és ebédlő került berendezésre.
2020–22 – A Modern Városok Program keretében megvalósult a kúria komplex műemléki helyreállítása. Továbbra is a Munkácsy Mihály Emlékháznak ad otthont, amely megújult kiállítással várja a látogatókat.
Virág Zsolt művészettörténész