Az Omaszta-park története

A park története

A nemesi udvarházak és kastélyok jellegzetes kísérőeleme az angolpark. A Munkácsy Emlékház udvarában ugyanilyen található, amely az 1840-es évek második felében létesült. Ezt a parkot látta Munkácsy Mihály is, amikor a házban vendégeskedett. Munkácsy így emlékezett erre: “A kép, amely elibém tárult, csak fokozta örömömet: a város legvégében nagyon csinos ház állott s széles lépcsők vezettek fel az udvarról a teraszra, amely a kertre nyílott.” Azt is leírja, hogy több kertész is Steiner bácsi és felesége szolgálatában állt, és a szomszéd gyerekekkel is itt játszott.

Miután az Omaszta család kezébe került a ház és a kert, minden bizonnyal változtattak rajta. Új növényeket ültettek és a háztól távolabb eső részt is elkezdték beparkosítani, cserjékkel, bokrokkal főleg virágos növényekkel. Az épületet és a kertet, amelyben egykor rózsakert és hatszögletű díszkút állt, államosították, majd 1963-ban odaépült a ma is látható lakóház.

A megmaradt parkrészt 1989-ben megyei természetvédelmi területté nyilvánították, majd a rendszerváltást követően 1993-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához került, a park fái helyi védettséget élveznek. A több mint 3000m2-es parkban ma is itt látható növények között számos fajra bukkanhatunk.

Az Emlékházat körülölelő parkban található 80-100 éves fák remek lehetőséget kínálnak a feltöltődésre, kikapcsolódásra. A fák lombos árnyai alatt időzhetünk az itt elhelyezett padokon, vagy a boldog békeidőket idéző pavilonban.